Előszó

Ezt a cikket, mely előreláthatólag sem tűnik rövid írásnak, azoknak ajánlom, akik hasonló dolgon törik vagy törték fejüket, illetve részleges ötleteket meríthetnek saját környezetük szépítésére. Azoknak, akik szeretik rendezetlenül számítógépük külső kábeleit, avagy olyan sűrűséggel cserélik hardware- illetve hangrendszer-eszközeiket, hogy azok számottevő időt nem igazán töltenek náluk, azoknak ezt az írást teljesen felesleges értelmezve olvasniuk, hiszen minden itt leírt dolog csak felesleges akadály lenne számukra a jövőben.

Az ötlet valamikor 2014 nyarán született meg, és ekkor is sikerült az első ide vonatkozó lépéseket is megtennem. Fogalmam sem volt, hogyan tudom majd kivitelezni az egészet, csupán annyi volt meg, hogy az egy m2-en elterülő asztal alatti kábeldomb kupit fel akarom úgy számolni, hogy az kezelhető, mégis láthatatlanul látványos legyen. Azok, akik Hi-Fi-vel is foglalkoznak, illetve más hangtechnikai dologban járatosak, tudják, mindig marad sok felesleges kábel bekötések után, mindent nem lehet cm pontosan megvenni, főleg nem, ha minőségi kábeleket használunk. Persze vannak kábelek, melyeket ma már lehet méretre gyártatni is, de ebben az esetben a rugalmasság ugrik is. További fontos cél volt a bővíthetőség, kinézet, elfogadható ár a kivitelezésre, tisztán tartás, hiszen hosszú távon a kábelek porosodnak és koszosodnak.

2014 nyarán elég sokat nézegettem a szebbnél szebb számítógépházakat, melyeket gazdáik csodálatos kábelelvezetésekkel, megvilágításokkal, illetve optikai tuningokkal felvértezve képekben osztottak meg a fórumokon. Az már ekkor nyilvánvaló volt számomra, hogy valami hasonló házikót én is beszerzek magamnak, melyben rendezett belsőt tudok létre hozni. Le a kalappal a tuningmesterek előtt, akik sok-sok türelemmel iszonyú aprólékosan létrehozzák fantáziájuk legjavát, de úgy éreztem, ebben a részben egyelőre még nem merülnék el, még akkor sem, ha jó pár, szerintem remek ötlet megfordult a fejemben.

Már ekkor tudtam, hogy ezt a látványt valahogy tovább szeretném vinni a számítógépház környezetére, illetve ha lehet, a többi műszaki dolog irányába is. Sorra vettem cégek ilyen jellegű megoldásait, irodaberendezésekkel foglalkozó cégek katalógusait kábelrendezés terén, de csak olyan (rész)megoldásokat találtam, melyek sem a pénztárcámmal, sem az elképzeléseimmel nem találkoztak. Így hosszú keresgélések után elsőként csak tanulmányvázlatok készültek, melyek sorra a kukában kötöttek ki. A bonyolultságuk, avagy a drága kivitelezésük végett buktak el, magamban kicsit csalódottan kezdtem is feladni a feladat megoldását. Valami egészen egyszerű dolgot kerestem, de ma már tudom, a kereséseket is rossz irányba kezdtem el...

Első lépések, Tervezés

Mint írtam, elsődlegesen a számítógép és környezete volt a cél, de a hangcuccaimat sem akartam kihagyni a feladatból. Az első komoly lépés a három monitorra történő megoldás volt. Itt már olyan jellegű állványt kerestem, ahol a kábelek rejtve vannak, és levezetésük során sem látszanak. Erről bővebben egy előző írásomban részletesen olvashat, akit érdekel.

Ezek után jött a kényelmes és nagyon szellős ház, melyről szintén készült egy cikk. Ebben a házban már teljesen korrekt módon elvezethetőek voltak a kábelek, nagyságrendileg is rendezettebbnek nézett ki a számítógép és környéke. Ezt az elmúlt évben a megfelelő HDMI kábelekkel is kiegészítettem, szintén olvashattok egy írásomban.

Eme beszerzések közben véglegesült bennem a teljes elképzelés is, melyről első körben vizuálisan ábrándoztam, majd lassan-lassan kirajzolódott a megoldás is. Elsőként maradjunk még egy kicsit a számítógép és asztala környezetében. A monitor állványtartó rúdjából kifutó kábelek, illetve az asztal lapjára helyezett számítógépház közötti távolságot kellett már csak áthidalnom, úgy, hogy kábelek se a földön, se az asztal mögül ne lógjanak ki. Itt még az asztal mellett található szekrény tetején lévő hálózati elosztó és nyomtató kábelei is közrejátszottak. Nagy részük eleve takarásban van, de nem akartam félmegoldásokat, így erre is megoldást kerestem.

Az asztal saját készítésű, csak a jobb oldalán található fiókos szekrény gyári darab. Egy iroda felszámolásából maradt rám, mint ajándék, és szerencsémre pont befért az asztal alá, hiszen mikor érkezett, már az asztal megvolt pár éve. Eme asztal az átalakítások során két apró tuningon esett át. A két lábat összetartó hátsó merevítő fa hátuljára kábelcsatornát szereltem, illetve a merevítés tökéletesebbé tétele végett két zártszelvény is hosszában beépítésre került. Ez egyrészről a három monitor súlyát is jobban elosztja, másrészről a középre könyöklésekből származó rugalmasságot is csillapítja.

A felesleges kábelhosszok így az asztal hátulján lévő merevítő fala mögött vannak, nem láthatók, de még alánézés esetén sem érzékelhetők. Viszont van itt pár dolog, amiről jó tudni azoknak, akik hasonlóra vetemednek. A kábelcsatorna elé a szekrény irányába két bilincs még pluszba felkerült. Ezeknek az a szerepe, hogy amikor szerelni, átkábelezni kell, mert ugye azért egyik hardware sem örök darab, a szekrény és az asztal így választható el egymástól. A műanyag bilincs nyitásával rendelkezésre áll annyi kábel, hogy a két bútor egymáshoz képest elmozdítható annyira, hogy hozzáférhetünk a csatornákhoz és módosításokat eszközölhetünk. Másik ilyen apró trükk egy újabb műanyag bilincs. Ez az asztalon álló házból érkező kábeleket tartja egyenesen lefelé. Nyitásával az egész számítógépház majd 30-40 centiméterrel előrébb húzható az asztalon, és kényelmesen kábelezhető hátul bármi.

Ezt még a teljes átalakítás előtt megvalósítottam, készülve a nagy átalakításra. Közben elkészültek a Hi-Fi állványról is az első metszetrajzok és a kábelcsatorna kivitelezésére is megvoltak az elgondolásaim. Előtervezésekre és előkészületi munkákra azért volt szükség, mert a lakást két hét alatt lett felújítva (bontás, festés, parkettázás, stb.), így ebbe az időbe kellett minden más átalakítást is megtervezni és belepréselni. Ennek ismeretében az állvány is előbb készült el, és a szükséges alapanyagok is megvásárlásra kerültek. Készítettem egy időtervet is a teljes átalakításra, de ez sajna a második napon pozitívan, majd pár nap múlva negatívan is megborult. Hiába tervezünk gondosan előre, a váratlan dolgok befolyásolják az időterv kivitelezését. Ez itt sem volt másképp, pár dologhoz több, illetve van, amihez kevesebb idő szükségeltetett.

Hi-Fi állvány

Első elképzelésem a képeken látottakhoz képest annyiban tért el, hogy kábelbilincsekkel akartam a kábeleket levezetni a lenti kábelcsatornákhoz. Ezt sikerült megváltoztatni, hiszen a 12x6 cm zártszelvény belül üreges, így benne is levezethetők a kábelek. A zártszelvény 3 mm vastag. Ennek több oka is van. Az éppen említett nyílások gyengítik a szerkezetet, illetve a ráhegesztett elemek speciális hegesztése a vékonyabb anyag elhajlása végett nem volt megfelelő, de talán kezdjük az egész állvány elkészítésének legelején a dolgot.

Kedves és talán életem egyik legéletrevalóbb szomszédja sokat segített a szerkezet stabil kivitelezésében. Elsőnek próbahegesztéseket és súlypróbákat is vele készítettem el. Itthon, a melléképületben található zártszelvénydarabokkal kísérleteztük ki a megfelelő zártszelvény méretét és falvastagságát. Erre azért volt szükség, mert a képen látható három erősítő az edzett üveggel már erősen 60 kg fölött van, illetve a fent található számítógépes rack rész is tetemes összsúllyal rendelkezik. Első terveken minden szárny alá „andrás”-merevítők is voltak tervezve, mely annyira nekem nem tetszett, de sikerült olyan kompromisszumot találni, mellyel ez láthatóan remekül megoldhatóvá vált. Egyik ilyen feltétel volt az anyagvastagság, a másik a hegesztés milyensége.

Az állvány helyén, még a régi berendezéseknél méreteket vettem, és próbáltam vizuálisan mindent a helyére tenni méreteket illetően. Az eredmény és az elképzelés között csak egy 5 cm differencia maradt, melyre legyintek utólagosan is egyet. Ez az alsó szárnyak magassága. Ha pár centivel lejjebb került volna, szerintem még tökéletesebb lett volna az egész, de így is az elképzelésnél maradt még a dolog.

Irány a vastelep és bevásároltam. A fő tartó szerkezet 60x120x3 mm, a szárnyak 40x20x3 mm zártszelvényből készültek. Bevásárlás után jött a kertben a megmunkálás. Elsőnek a fő tartószerkezetet csiszoltam megfelelőre, majd jöttek a vágások. Kimértem a szárnyak helyét, és ettől 10 cm magasságban kezdődnek a nyílások. Minden nyílást úgy terveztem meg, hogy minden esetben takarásban legyen, de a lehető legnagyobb legyen. A nyílások széleinél és a zártszelvény hajlásától egy jó két centimétert hagytam, ez a merevítés illetve az anyag további gyengítésének elkerülése véget volt fontos. A nyílásokat, ha szükséges volt, akkor a függőleges irányba nagyobbítottam meg. Minden nyílásban található egy rögzítőcsavarnak egy lyuk, mely a fal felé rögzíti az állványt. 120x8 hatlapfejű csavarokat használtam fel alátétekkel.

Az állvány alján is került mindkét irányba 40x40 mm nyílás. Ezek azt a célt szolgálják, hogy a zártszelvényben lehozott kábelek a csatornákba bevezethetőek legyenek. A tökéletes rögzítés érdekében az állvány aljára keresztbe saját anyagából egy talp készült, melyet a padlóba rögzítettem ugyancsak 120x8-as hatlapfejű csavarokkal. A szárnyak elején található él egy speciális kivágással érhető el, majd saját anyaga ráhajlítva oda van hegesztve. Eme szárnyak elkészülése után jött a szárnyak hegesztése. Szomszédommal megszenvedtünk, hogy minden szárny fél fokkal pozitív állásban legyen a vízszinteshez képest. Erre az eltérésre a terhelés végett volt szükség. A szárnyak végét is lehegesztettük, illetve az aljára a talpat is vízszintesbe hegesztettük.

A hegesztések elsőnek pont, minden irányból, majd gyakorlatilag teljesen körbe lettek hegesztve. Újabb csiszolások és finomítások után készen volt az állvány, mely csak festésre várt. A festésnél elkövettem egy nagy hibát, melyet így utólag bánok, de a következő ilyen megoldásnál már ez sem lesz kérdés. A házilag történő festést választottam a homokfúvás utáni gépi porszórással szemben, így ez nem lett a legszebb, de így is csak közvetlen közelről vehető észre a festés „szépségei”. A festék ennek ellenére rendesen takar mindent, és teljesen beleolvad a többi fekete dolog közé.

A szárnyakra kérdés nélkül szürke árnyalatú füstüvegben gondolkodtam, így csak a vastagság volt az, ami töprengésre adott okot. Több egybehangzó véleményt és saját elképzelésemet is képviselő 8 mm edzett üvegnél maradtam. Vannak itt árak, de aki keres, talál alapon találtam elfogadható árú üvegest, aki időre el is készítette, vagy készíttette az üvegeimet. Annyit még ide, hogy az üveglapok élei le vannak teljesen tompítva, így kevésbé sérülésveszélyesek.

Beszerelés, telepítés

Életem 3 éves értelmét sikerült nagyszülőkhöz levinni, így az átalakítás is megindult ezerrel. Aki csinált már komolyabb átalakításokat lakásában, ingatlanjában, tudja, nem egyszerű feladat eme történet. Itt sem volt az, először rombolás, majd az építés. A festés és a parkettázás között került az állvány a végleges helyére. Egyrészről az alsó aljzatfuratok és csavarok nem láthatók, másrészről már később sokkal komplikáltabb lett volna a helyére szerelni. Mivel minden meg volt előre az egészhez, fúrásokkal és a rögzítéssel talán egy 20 perc, ha elment az egészre. Ebbe az időbe még a vízmértékkel történő beállítás is belefért.

Parkettázás után (melyet a tervezett egy nap alatt sikerült letudni), jöhettek a kábelcsatornák, melyek 60x60 mm-sek. Ide mindenképp olyan csatornát választottam, mely a tetejének felhelyezése után is szabályos 60x60 mm kocka keresztmetszetet mutat. Ez azért volt lényeges, hogy a végső takaróprofil, mely a letevésre került parkettából való, egyenesen feküdjön fel. A csatornák elhelyezésével sem kellett sok időt eltöltenem, de ez után jöttek csak az igazán érdekes kérdések, melyeket csak napok alatt tudtam megoldani.

Az egyik legnagyobb komplikációt a 220 V készülékekhez történő elosztása jelentette. „Rossz szokásom”, mely a hangtechnika világából maradt rám, hogy szinte minden 220 V-os általam készített dolgot forrasztok, ez itt sem történt másképp. Olyan lengőelosztókat kellett gyártanom, melyek kívánt mennyiségben, illetve megfelelő hosszban voltak. Így már a csatornába is belehelyezhető volt a 220 V-os elosztás. Ez rengeteg időmet elrabolta, de a végeredmény azt hiszem, kárpótolt a ráfordított idővel szemben.

Másik fogas probléma az érzékenyebb kábelek elvezetése, illetve külön kezelése, hiszen ugyanabban a csatornában 220 V-os, optikai, hangfal-, jel-, illetve vezérlőkábelek is futnak. Erre az egyik kísérletezésem végeredménye adta meg a legjobb megoldást. 1 mm vastagságú átlátszó, különböző belső átmérővel kapható gumicső alufóliával kívülről bevonva, majd vágott zsugorcsővel külsőleg rámelegítéssel fixálva. Itt csak azokra a részekre tettem, melyek a csatornában vagy a zártszelvény részben futnak, és csak az érzékenyebb kábelekre. Időrabló feladat ez, de az eredmény kielégítő.

Az edzett üvegek és a készülékek is helyükre kerültek. Az asztal, maga a számítógép, illetve a monitorállvány a monitorokkal is a helyükre kerültek. A régebben kiépített számítógépes kebelezési részt csak bekötöttem, itt sok feladatom nemigen akadt. Csupán két kábelt kellett a csatorna irányába elvezetnem, egy optikai és egy hálózati CAT 6-os kábelt. A nappali tetején mind a négy oldalon készült egy rejtett RGB LED világítás is. Ennek vezérlése, és tápelosztása is lent található, így csak a négyeres kábelt kellett feljuttatni a mennyezetre pár tápkábellel. Egy régebben falba épített csatorna, mely már ki volt találva más célra, most kapóra jött, hogy ez is láthatatlanul felérjen a nappali tetejére. A képek láttán sokan feltennék a kérdést, így ezt megelőzve válaszolok is kérdésre. A számítógép házának világítása nincs szinkronban a nappali hangulatvilágításával, de mind a kettő külön távirányítón kezelhető, így összehangolható egy színre. Annyi változás még belépett eme konfigurációba, hogy a számítógépasztal alatt is van már egy darab LED szalag, így a számítógépről a számítógépház világítása és az asztal alsó világítása megy, míg a plafonon található majd 20 méter külön tápegységről üzemel.

Egy helyen a parketta szegélye alá kellett rejtenem egy hangfalkábelt, de ezt leszámítva majd' minden kábel és a „feleslegek is a csatornába kerültek. Négy napot dolgoztam a dolgon, reggeltől-estig, hogy azt mondhassam, minden a helyére került és működött. Pedig voltak még problémák, mint a „nem annyira akarok hajlani” coax kábelek, vagy a túl nagy „gubancok” egy helyen, azaz bizonyos helyekre túl sok kábel összpontosult. Ezek megoldásával az idő kevéssége végett a további felújításokra kellett összpontosítanom, hiszen nagyon kevés időm maradt a két hétből, feladat meg volt még rendesen.

A következő feladatokat egy héttel a felújítás után tudtam csak folytatni. Mivel sehol sem mutatkozott semmilyen jellegű probléma, így helyére kerülhettek a csatornák tetejei, és elkezdhettem elkészíteni a takaróprofilokat. Mint feljebb is írtam, ugyanabból az anyagból van, mint a parketta. Egy 60 mm-es és egy 69 mm-es parkettacsík van összeragasztva. Szorítókkal hozzávetőlegesen 10 óra alatt teljesen megkötött. A méretezést és kábelkivezetéseket még ragasztás előtt elvégeztem, így száradás után egyből mehetett is a helyére az elkészült darab. Pár nap alatt meg is voltam az összessel, és csodálhattam a végeredményt.

Konklúzió, első tapasztalatok

A „kábelvarázslat” a családnak és közvetlen barátoknak, zenemágus ismerőseimnek is nagyon tetszett. Legfőképp kiemelném a „Hová a fenébe tetted azt a rengeteg kábelt?” – megdöbbenést, melyek az arcokra volt írva. Eme cikk megírását is kellően elősegítették a megdöbbenő arcok. Tudom, egy ilyen cikk a két dolog közti változást korántsem tudja kellően közel vinni az olvasóhoz, de a fantáziát mindenképp beindíthatja egy saját változásra. Viszont azért van pár dolog, amit mindenképpen megosztanék, hiszen szerintem elég hasznosak lehetnek egy hasonló dolog megvalósítása esetén.

Elég komplikált a készülékek utólagos „kiszabadítása”, így aki sűrűn cserélgeti a dolgait, vagy nem rajzolódott ki egy hozzávetőlegesen végső elgondolás, nem feltétlenül ajánlom. Ugyanezen a vonalon maradva, állványok folyamatos cseréje sem éppen a legjobb megoldás, ha folyamatosan bővítések és felesleges helyek végett cserélgetnénk. Aztán ott van a 220 V-os elosztás is, melyet előre ki kell találni, mennyire van szükség, illetve mennyire lehet még szükségünk. Sajnos az elmúlt 3-4 hónapban megszenvedtem azzal, hogy pár kábelt még befűzzek, bár kifelé könnyebb lehet talán, mint a befűzés. A csatornák kezelése egyszerű és nagyon praktikus. Csupán a takarást és a kábelcsatorna fedelét kell eltávolítani, és máris hozzáférünk mindenhez. Csodálkozva tapasztaltam, hogy a csatornában is kellő tisztaság volt még 3 hónap után is. Olyan volt, mint amikor becsuktam, tehát működik a por és kosz elleni védelem is valamilyen szinten. Feleségem is hálás, hiszen igen könnyen takarítható az egész és nincs kábeltenger sehol. A RGB LED szalagból készült hangulatvilágítás meg fenomenális sikert hozott, főleg a kislányom és a távkapcsoló közötti azonnali barátság révén. Nagyon sokat tud hozzátenni egy kellemes estéhez egy megfelelő szín, avagy éppen a karácsony hangulatához az azonos színű fenyődíszek és világítás.

Az erre elköltött pénz mennyiségével is teljesen elégedett vagyok, semmit sem találtam vészesnek, illetve csupán anyagköltségeim keletkeztek, a többi befektetett saját munka. Szerintem a hegesztési árak sem lehetnek vészesek, főleg ha valaki már magának elkészíti előre az elképzelését. Ebben szerencsém volt, hiszen a szomszédommal sosem anyagiaskodunk, kölcsönös a segítőkészség. Ami még talán említésre méltó, hogy a vékony testű lengőaljzatok beszerzése kicsit nehézkesnek bizonyult, de ezt a vidék rovására tudom be. Szerintem nagyobb városokban ez sokkal zökkenőmentesebben történhet, kevesebb utánajárással.

Hovatovább, avagy 2.0!

A közeljövőben nagy valószínűséggel nagyobb ingatlanba költözik a család (végre valahára), így felmerült bennem ennek a dolognak a még tökéletesebbé tétele. Elsősorban a kábelek még jobb elrendezése a csatornában, állványok terén meg inkább az összlátvány lesz a fő cél.

A jövőre nézve már három állványt tervezek. A meglévő állványt a hangtechnikai cuccok felett levágom, homokfúvással a meglévő festéket leszedetem, és porszórással megkapja a végleges festését. Ezt az állványt tervezem baloldalra és ennek szimmetriájában az aktív mélynyomó föle jön egy átalakított gyári rackszekrény. Itt elmondom azt is, hogy az aktív mélynyomó egy 60x60x60 cm-es kocka, így a fölé tervezett ház nem lesz nagyon eltérő ettől a mérettől. Eme rackházat csupán csak a külső részén fogom annyira megváltoztatni, hogy az megfelelő kinézetű legyen, passzoljon az alatta lévő aktív ládához, de talán még az sem kizárt, hogy saját tervezésben készül egy saját jellegű szekrény. Ez majd attól függ, mennyiért találok a piacon elfogadható méretű rackházat, illetve milyen kinézetnek örvend, szellőzéséről nem is beszélve. Eme két állvány közé meg egy harmadik, melyen a TV fog helyet kapni. Az állvány tetejét összekombinálom egy TV fali konzollal, így bármekkora TV-t fel lehet rá tenni, az alatta lévő részre apró szárnyakat tervezek, melyekre üvegpolcok kerülnek.

Ez hát a jövő felé mutató elképzelés, de hogy mi lesz a végső eredmény, még teljesen én sem látom át. Ez csupán csak egy fikció a fejemben, mely természetesen a lehetőségekhez képest még biztosan alakul. Ötleteket, elképzeléseket szívesen olvasnék, de ha csak véleményed van, amely építő jellegű, szívesen fogadom…

U.I.: Sajna a kézi terveket már kidobtam, illetve minden egyes feladatsort nem dokumentáltam képekkel, ezért mindenkitől nagy-nagy elnézést, de a megoldási vágy hajtott, nem feltétlenül az, hogy ebből pár hónap múlva cikk lehessen. Viszont annyira tetszett a családnak, barátaimnak, és személyesen nekem is, hogy úgy gondoltam, mások is meríthetnek belőle részleteket saját elképzelésükbe. Ettől függetlenül azok számára, akik kíváncsiak ezen kívül valamelyik mozzanat még apróbb részleteire, vagy pontos megoldására, privátban szívesen válaszolok a felmerült kérdésekre...