Sokat olvashatunk mindenfelé az ilyen-olyan vízhűtésekről, és szuper teljesítményű léghűtésekről. Azzal az egyszerű tényállással találkoztam, melyről eme írás is szólni fog, hogy egy professzionális vízhűtésre készített számítógépházban mit is ér egy léghűtés. Itt most természetesen csak a száraz egyszerű tényeket teszem közzé a hozzá tartozó tapasztalatokkal, véleményt nem formálnék, ezt majd mindenki megteszi magának vagy mások részére hozzászólásával…

Zümmögő gépek, doromboló ventilátorok, vibrációs hangok, és sorolhatnám tovább, miért tettem le a voksomat a változások mellett. Elég volt a nyugalmi állapotban lévő gépzajokból, a zaj és teljesítményarány aránytalan eltolódásából, döntöttem, változtatni kell! Szerintem, mint mindenkinek, első gondolatom a vízhűtésre irányult, mondván, ott jelentősen lehet csökkenteni a számítógépházból érkező zajokat-hangokat. Ma már ez a mondat kicsit másképpen szól a fejemben és a mondatban szereplő tételek is kicsit felcserélődtek, de ne szaladjunk ennyire előre.

Legegyszerűbb úgy fogalmaznom, évekkel ezelőtt teljes mértékben azt gondoltam, egy nem olcsó Thermaltake ház megfelelő ventilátorokkal teljesen elégséges lesz egy hétköznapi konfiguráció hűtésére. Ennek fényében egy éve csak Thermaltake házakkal vettem körbe magam. V6 BlacX Edition, Urban S41 és egy M9 ház ház volt a birtokomban. A probléma megoldását egy kis fejlesztéssel is összekötöttem, így az egyik konfigurációmat teljesen átalakítottam télen és a tavasz során.

Egy Asus P6X56D-e, Intel I7 950, Kingston HyperX Genesis 6x2 GB, GTX 770, Kingston HyperX 3K SSD konfigurációt cseréltem le egy Asus Z97 Deluxe, Intel I5 4690K, Kinston HyperX Genesis 4x2 GB, GTX 770, Kingston HyperX 3K SSD-re. A Thermaltake Cotac39 processzorhűtőt komolyabb takarítás és rendbetétel után megtartottam, bár gondolkodom más processzor-, vagy passzív, netán vízhűtésben is, bár ez már egy másik történet lesz.

Az új konfigurációt először, amíg teljesen nem állt össze, az M9-es házba pakoltam, majd mikor már minden alkatrész megvolt, úgy döntöttem, hogy a V6 BlacX Edition házba helyezem. Vártam a nagy csodát, de nagy változás zajcsökkenés terén nem történt. Itt ugye már alul van a táp, és egy csomó rezgés- és zajcsillapítás is van, de kézzelfogható nagy változást nem eredményezett az átköltözés.

Pár hét után úgy döntöttem, megpróbálom az Urban S41-es házat is, de itt sem éreztem hatalmas változást. Talán ebben a házban duruzsolt a legszebben, legcsendesebben a fent említett konfiguráció, de még mindig nem azt jött át, amit szerettem volna. Úgy döntöttem, a Thermaltake házakat eladom, és lesz ami lesz, szép lassan komolyabb vízhűtésre adom a fejem. Itt meg kell jegyezni, hogy az S41-be lehet vízhűtést építeni, de csak nagyon zsúfoltan és nehézkes további bővíthetőségek mellett, nem beszélve arról, hogy ebbe csak kicsi radiátorokat lehet beszerelni, és ha már lúd, legyen kövér alapon nézek egy mindenre felvértezett házat…

A célkeresztben egy igazán csodálatosan „otromba” számítógépház maradt. Nagyon nem is találtam más olyan házat, ahová ennyi radiátort ilyen komolyan bele lehet szellőzősen pakolni. Amiről beszélünk, az a NZXT 810 Black Matte. Nagy vízhűtésmestereknek és tulajoknak nem kell bemutatnom.

Félelmetesen jól alakítható és variálható, van hely benne mindenre, szép rendet lehet tartani a gépházban. A légszűrők elhelyezése is lenyűgözött, több helyen lévő profi kidolgozások meg egyszerűen szemet gyönyörködtetőek. A tervezők itt szinte mindenre gondoltak, no de nem számítógépház-bemutatót szeretnék megosztani veletek, ennek mindenki utánanézhet az interneten is, hiszen számtalan videót és más bemutató anyagot találtam én is.

Hazakerült az NZXT 810 Black Matte, és első napját a totál szétszedés jellemezte. Sajnos használtan vettem, és előző gazdája kicsit mostohán bánt vele, így úgy döntöttem, aprólékos takarításnak vetem alá minden alkatrészét. Jött az összeszerelés és a beköltözés. Mindent próbáltam a lehető legjobban elrendezni, hogy a majd érkező vízhűtésnél ezekkel már ne keljen szöszmötölni.

Az igazi döbbenet akkor ült ki az arcomra, mikor bekapcsoltam a konfigurációt ebben az új házban. A lehetőségekhez mérten csend lett. Mondom magamban, ez meg hogyan lehet?! Ennyit számítana a szellősen lévő alkatrészek, a kábelek alaplap mögé történő elrendezése, eme ház eleve nem kicsi súlya, a rezgést elnyelő eszközök? No de attól még vannak ventilátorok, azok mennek? – Mennek!

Nagy szerencsémre kíváncsiságból a 3 különböző Thermaltake háznál már elkezdtem írni egy táblázatot hőfokokról, zajról, ventilátorméretekről és darabszámokról, így ebből a házból már nem kellett visszapakolnom a másik házakba az alkatrészeket, csak itt is leolvasni és beírni a méréseket, ventilátor-darabszámokat.

A táblázatnál mindig két végletet vettem alapul, a terheletlen és a maximálisan terhelt, vagy huzamosabb ideig terhelt rendszert. Játékok terén a Project Car, Grid 2, illetve a Metro 2033 volt a teszt, felhasználói programok terén a Corel Draw, és a Sony Vegas-t terheltem meg izmosabban, hiszen ezekkel sokat dolgozom, és tudnak feladatot adni a rendszernek.

Általában mindig egy jó órát ment a gép egy mérés előtt, és két mérés között körülbelül ugyanennyi időt hagytam alaphelyzetbe hűlni a rendszert. Annyit még hozzátennék a táblázat tanulmányozása előtt, hogy a GTX770-es kártyán 3 db Samsung 2493HM csüng, ami talán nem elhanyagolható tényező, tehát a játékok 5760x1200-as felbontásban futnak.

Eme eredmények fényében, illetve annak tudatában, hogy még 3 db 140 mm ventilátort teszek rövidesen a számítógépház felső rekeszeibe, elgondolkodtató: kell-e a vízhűtés? Egy valamirevaló épített vízhűtést ennél a konfigurációnál 140 ezer alatt nem hozok ki, és a ventilátorok akkor is pörögni fognak. A mostani 6 és a tervezett 9 helyett lesz majd 12 ventilátor a vízhűtésnél, tehát ennél nagyobb csendet csak akkor érhetek el, ha a vízhűtést „kitervezem” a házból, a háztól egészen messzire. Nem mondtam le teljes egészében a vízhűtésről, de erősen gondolkodóba ejtettek az elmúlt hónap mérései, történései…