Surround, vagy három külön monitor, vagy inkább mind a kettő egyben?!
Sikerült összepakolnom a rendszerem úgy, ahogy terveztem. Nem csak Surround használattal, hanem külön 3 monitoros rendszerként. Office cuccokhoz NET-hez szerintem sokkal jobb a külön 3x1920x1200 monitor megosztás, játékhoz és más audio & video programokhoz meg elég jól használható a Surround technológia. Ezzel kapcsolatosan megosztom tapasztalataim, érzésiem.
Nemrég sikerült a 2 db 24" Samsung monitorom mellé beszerezni egy harmadik ugyan olyan típusút, így három egyforma monitor megadta a löketet a videokártya vásárláshoz. Sokáig vaciláltam az AMD és a GeForce kártyák között, és kaptam hideget-meleget jobbról-balról e témában. Eddig mindig GeForce kártyáim voltak, és teljesen meg voltam velük elégedve. Ide tartozik, alapelvem, a hardware mindig hardwere-ből tudja, amit szeretnék, ne software segítségével, trükkökkel, tuninggal. Nem félre érteni, nem vagyok a tuning ellen, de nem az én világom.
Tehát szükség volt egy videokártyára, ami megoldja a feladatot rezzenéstelen arccal. Az AMD sorból az R9 280X és az R9 290 volt kiszemelve, GeForce terén a GTX770 DC2OC volt az ellenfél. Rengeteget olvastam, sok teszt csapat oldalán, külföldi fórumokon, hogy jó döntést tudjak hozni. Megpróbáltam kiszűrni a csúsztatásokat, túlzásokat, és eltitkolásokat. Aki kicsit elmerül, a témában összeolvassa a sorokat, annak ugyan úgy kijön a valóság, mint nekem.
Végül is a GeForce mellett döntöttem pár olyan ok miatt, amit szerintem az AMD-nek is tudnia kellene, de sajna ezen a téren kicsit akadoznak a fogaskerekek. Bár gondolom, a sok AMD párti ezt teljesen másképp látja, és meg is értem őket, hiszen, nekem is van AMD kártyám, csak éppen nem játékra használom. Az egyik ilyen butaság az AMD kártyáknál, hogy operációs rendszerinstallálásnál, míg a drivert fel nem telepíted, addig csak 4:3 idióta felbontások állnak rendelkezésedre egy 16:9, vagy 16:10 monitornál. Beszélhetünk a minden monitoron történő butolás, avagy némelyik monitor csak az AMD Catalyst program megerőszakolásával állítható be a felbontás, és alapbeállítások. Úgy gondolom ez a XXI. században már nevetséges betegségek, főleg annak tükrében, hogy még egy most futó R9 280X is ezekkel a gondokkal küzdjön.
A GeForce kártyáknál is tapasztalható buta dolgok, de azt mondhatom, mindig egy kicsit előrébb járnak ilyen téren az AMD előtt. A fenti dolgok meg fel sem merülnek manapság. Egyből van full HD felbontás driver nélkül is, egy monitoron jön a butolás, és minden nehézség szerint összerakható a több monitoros rendszer. Persze ez utóbbi az AMD-re is elmondható, talán ezen a téren kicsit jobban konfigurálható a Catalyst.
A GeForce kártyák a NET-en keresztül a játékokhoz konfigurálhatók (legjobb beállítások az adott játékhoz), ilyet sajna az AMD-nél nem találtam, nem tapasztaltam ilyen segítséget. Sokan dobálóznak számokkal, hogy az AMD 384-bites, illetve itt-ott jobb számokat olvashatunk az összehasonlítási számok terén, de úgy látszik, és ezt első kézből mondhatom, tényleg nem ez számít. Az élmény szerintem sokkal jobb, és lenyűgöző egy GeForce kártyán, mint egy AMD-n, és itt csak a sima látványról, érzésről beszélek, nem technikai vagy más adatok hasonlítgatásáról.
Három monitoron játszani, vagy zeneszerkesztő programokkal szerkeszteni, netán video anyagot vágni nagyon nagy élmény, könnyen hozzá lehet szokni. A „van hely” erősen kitágítja a lehetőségeket. Net alatt viszont szerintem pont a tagolt monitor rendszer a jó, gyorsan szétdobálhatók a dolgok, és a teljes képernyős lehetőségből is kapásból három áll rendelkezésre, ami egyből látható is. A több monitort használó web szerkesztő is jobban kezelhető így, mint Surround terén. A több böngésző külön-külön monitoron, vagy a fogd és dobd egy húzással, nagyon megkönnyítik a feladatok végzését.
Sajnos egyik kártya fajtához sem találtam adott felhasználói fiókon belüli egy mozdulatos váltásra vonatkozó programot, kiegészítő eszközt. Én a feladatot, két SSD meghajtóval oldottam meg, így külön butolással kaptam egyből sok más előnyt is. Egyet a rend kedvéért mondok, ilyen a szabályozható meghajtók, azaz egyik operációs rendszer alatt van az a meghajtó, míg a másiknál nem látható bizonyos lemezek, lemez területek. Érthetőbben, például az egyik SSD-ről történő töltéskor a másik SSD tartalma egyáltalán nem látszik, illetve fordítva, de szabadon beállítható, kinek hogy tetszik. Igazából a NET kizárása miatt találtam ki magamnak a dupla butolási lehetőséget, de számtalan előnyeit fedeztem fel a próbák során.
Jó tudni, hogy a több monitoron történő energia felvétel a videokártyáknál nem nagyon igaz, mint amit a tesztek írnak. Ez igazából játék alatt érdekes. Egy monitoron történő játék esetén a videokártya áram felvétele kisebb, mint a három monitor esetében. Sok helyen olvastam, hogy nem több, hát azt kell mondjam, méréseim, és tapasztalatom szerint sajna több. Olyannyira, hogy egy izmosabb tápvásárlásba is bele kellett szaladnom…
Összefoglalva, a GeForce meggyőzőbb és hatásosabb dolgokat dobott elém, mint az AMD vetélytársak. Lehet itt is igaz, hogy „az ár tükrözi a minőséget!”. Én úgy érzem, számomra a jobb választást választottam, de nem tagadom, nem állt messze tőlem az AMD vásárlása sem, de sok ebben a témában lévő vélemény, problémázás, játékok alatt történő gondok, kicsit visszavetették a kedvet, főleg úgy, hogy személyesen is volt lehetőségem dolgokat tapasztalni. A DC2 hűtés is teljesen rendben van, bár olvastam jobb hűtéseket is erre a GPU-ra, de alapból egy vezető, kedvelt márka mellett voksoltam már az elején. Bekötés terén is a GeForce magasodott felül, két DVI-HDMI átalakítóval a három HDMI kábellel, gyönyörű gyorsasággal elsőre minden a helyére került. Az AMD-nél ez már kicsit variable formában ment, de kisebb felesleges elszórakoztatással ott is dűlőre lehetett jutni a kártyával.
Az itt leírtak a saját tapasztalataim, meglátásaim, így jó szível ajánlom a GeForce kártyákat, de tudom aki AMD megszállott annak ez mit sem ér, ő marad az általa jónak hitt márkánál...